Leírás

Orosz István jellemző grafikai stílusa a 19. századi metszeteket idézi fel. A művész grafikáin gyakran tűnnek fel archaizáló formai elemek: ókori oszlopok, labirintusok, művészettörténeti utalások. Orosz sokoldalú alkotóművész, grafikai munkássága mellett szépirodalommal és animációsfilmek rendezésével is foglalkozik. Anamorfotikus, vagyis bravúrosan torzított rajzainak kultúrtörténeti rétegeit rejtvényszerűen ábrázolja. A Mozart is egy ilyen rejtett arckép.
Orosz műalkotásának középpontjában egy kottás könyvekkel és jegyzetekkel teli kerek kis asztalka áll. A zenei köteteken egy fuvola fekszik, a rajta heverő papírlapon egy árnykép látszik. A partitúrák csendéletét ágas-bogas fák ölelik körbe. A kép közepén egy ágra kötött zsinórról kalitka csüng le, ajtaja nyitva áll. A kalitkából elszabadult madarak most a növények ágai között ülnek.
A Mozart a Rejtett arcok című sorozat darabja. Orosz „rejtőzködő” képei szellemi rokonságban állnak a római költővel, Ovidiussal, aki Átváltozások címen írta meg tizenöt könyvből álló főművét, a görög-római mitológia alakváltó történeteit. Orosz István munkáján is egy ilyen átváltozást látunk, amint a mesterien csavarodó odvas fák sűrűjéből kibontakozik Wolfgang Amadeus Mozart profilja. Rajzi bravúr ez, szemünkkel hunyorítva felfedezhetjük a híres zenész portréját. A klasszicista komponista árnyképe a fuvolán heverő papíron is látható. A hangszer Mozart híres operájára, a Varázsfuvolára utal, mint ahogyan szétszóródott madarak is az opera főszereplőjét Papagenot, a madarászfiút juttatják eszünkbe, aki zenéjével fogja be madarait. De vajon Mozart zsenije kalitkába zárható-e?
Orosz István alkotása olyan régi mesterek előtt tiszteleg, mint a renenszánsz művész, Giuseppe Archiboldo, aki fák gyökereiből, és növényekből építette fel fejformáit. Aprólékosan kidolgozott rézkarca bravúros rajztudásásról tanúskodik.  
Játékos ábrázolásmódjáról ő maga így vall: „Néha úgy hiszem, hogy a józan ész által eleve elfogadhatatlannak ítélt paradoxonok alkalmasak arra, hogy segítségükkel több dolgot sejtsünk meg a világból, mint amennyit a hagyományos logika mentén felfoghatunk.” 

Részletek