Leírás

Réth Alfréd még gyermekkorában ismerkedett meg Mednyánszky Lászlóval, akitől elsajátította a festészet alapjait. 1903-tól többször ellátogat a nagybányai művésztelepre. 1905-ben Egry Józseffel együtt utazott Párizsba, ahol a Cézanne képeivel történt találkozás nagyban befolyásolta festészetének további alakulását. Noha első alkotásai a posztimpresszionizmus jeles alakjának hatását tükrözik, további munkássága már a kubizmus jegyéhez köthető, és ez az irányzat sokáig jellemző pályájára.
Kubista korszakának az I. világháború vetett véget. 1932-ben csatlakozott az Abstraction-Création nevű, 1931-36 között Párizsban működő nemzetközi csoporthoz. Képei egyre inkább absztraktabbá váltak: kavicsot, tojáshéjat, vagy éppen szenet nyomkodott a festékbe, és így készítette el munkáit. 1946-ban egyik alapítója a Réalités Nouvelles nevű csoporthoz, amely az absztrakt festészet összefogására jött létre.
A Virágcsendélet (Váza Íriszekkel) egyik olyan ritka műve, amelyiknek stílusa nem igazán jellemző Réth Alfrédra. Számos akvarellt és rajzot készített, amelyek kísérletező kedvét és stílusok kipróbálását bizonyítják.
A lazúros technikájú mű egy klasszikus csendélet: egy kék üvegvázában álló íriszcsokrot látunk. A kompozíció alapja és háttere is a vízfestés technikájának megfelelően foltokból tevődik össze, amely kiválóan alkalmas a színek, a látvány, a tükröződések impresszionisztikus megragadására. Ettől érezzük a képet könnyednek, finom harmóniájúnak.
Réth Alfréd alkotói kvalitása a műfaj egy reprezentatív darabját hozta létre.

Részletek