Életrajz

Czóbel Béla 1883-ban született Budapesten. 1902-1906 között Nagybányán Iványi-Grünwald Béla tanítványa volt. 1902-ben és 1903-ban a müncheni akadémián, majd 1903-tól Párizsban a Julian Akadémián tanult. 1905-ben állított ki először az Őszi Szalonon (Salon d’Automne), 1906-tól a francia fauves-okkal együtt szerepelt ugyanott és a Függetlenek Szalonjában (Salon des Indépendants). 1908 márciusában önálló kiállítása nyílt Berthe Weill Galériájában. Barátai közé tartozott Dunoyer de Segonzac, Georges Braque és Amedeo Modigliani. Az első világháború idején (1914-1918) menekülnie kellett Franciaországból, és a hollandiai Bergenben telepedett le. 1919-1925-ig Berlinben élt, ahol a Brücke csoporthoz kapcsolódott, majd a Freie Sezession tagja lett. 1925-ben gyűjteményes kiállítása volt Berlinben, de még ugyanebben az évben visszaköltözött Franciaországba. 1927-ben New Yorkban sikeres kiállítása volt a Brummer Galleryben. 1931-től mind gyakrabban járt haza, a nyarakat rendszeresen a hatvani kastélyban töltötte Hatvany Ferenc festőművész meghívására. 1933-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját. 1940-ben tért vissza véglegesen Magyarországra és Szentendrén telepedett le. A második világháború után is rendszeresen állított ki külföldön, elsősorban Párizsban, a Galerie Zakban. Még életében, 1975-ben nyílt meg Szentendrén a nevét viselő múzeum.

A kezdeti, nagybányai naturalizmust követően, Czóbel igen gyorsan - lényegében a mozgalom születésével egyidőben - kapcsolódott a fauvizmushoz, az akkori legmodernebb párizsi irányzathoz. Témaválasztása nagyon gazdag és egyben hagyományos, önarcképeket, portrékat, aktokat, tájképeket, városrészeket, enteriőröket, csendéleteket festett, szemlélete 20. századi, stílusa modern (posztimpresszionizmus, fauves, német expresszionizmus, kubizmus, Párizsi Iskola), mely az euroatlanti kultúra élvonalába emeli.