Az Első Magyar Festészeti Akadémián tanult Marastoni Jakab keze alatt, majd 1845-ben a bécsi akadémiára ment, majd a F. Waldmüller szabadiskolájába járt. 1850 körül a Pesti Műegylet tárlatain rendszeresen szerepelt alkotásaival. Munkái között megtalálhatóak történelmi arcképek, megrendelésre készített portrék, állatábrázolások, allegorikus- és tájképek, csendéletek, valamint népies és humoros-anekdotikus művek. Számtalan oltár- és falképet készített egyházi megrendelésre, ami tovább öregbítette hírnevét. Alapító tagja volt az 1861-ben alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak. Jelentősebb portréi: Liszt Ferenc (1859), gróf Széchenyi István (1860), illetve gróf Károlyi Lajos (1864) arcképe. Romantikus táj híddal, Tájkép romokkal című képeit, valamint felesége (a későbbi Lotz Károlyné) arcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.