Életrajz

Munkácsy Mihály 1844-ben született Munkácson, Lieb Mihály Leó néven, 1868-tól Munkácsyként írta alá a nevét. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. Romantikusan realista festő volt, aki nagyméretű vásznain készíti el kompozícióit gazdag embertípusokkal, eszköztárakkal.

A fiatalon megárvult festő 1852-ben került nagybátyjához, Reök István ügyvédhez, aki 1855-ben Lángi Mihály csabai asztaloshoz adta inasnak. A festő Szamossy Elek bíztatására kezdte el magát komolyabban képezni. Pártfogói támogatásával 1865 első felében a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára jelentkezett, melyet a tandíj miatt egy évvel később otthagyott. Visszatért Pestre, ahol összeköttetéseinek köszönhetően a Magyarország és a Nagyvilág, illetve a Hazánk s a Külföld című lapok publikálták rajzait. 1867-ben kérelmének engedve Eötvös József miniszter 800 forint ösztöndíjban részesítette.

1869-ben kezdte el legjelentősebb művét, a Siralomházat, mellyel aranyérmet nyert a Párizsi Szalonban. 1971-ben Párizsba költözik, ahol műtermet bérel. 1873-ban öt műve szerepelt a Bécsi Világkiállításon. Milton című képe új korszakot nyitott számára, a kép 1878-ban a párizsi világkiállítás magyar osztályán szerepelt, aranyéremmel díjazták. 1878-ban a Milton című képe bécsi kiállítása alkalmából Budapesten vaskorona rendjelet és nemesi oklevelet kapott I. Ferenc Józseftől.

Világhírű a Siralomház című képével lett, melynek kompozíciója és ábrázolása eredeti és magával ragadó. Tájképfestészete és magyar történelemmel foglalkozó képei is figyelemre méltóak. Debrecenben a Déri Múzeum őrzi az ún. Krisztus-triptichont (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota).