Luciano Longo - Emlék, Kézművesség és Természet

A csendélet a késő reneszánszban már önálló műfaj, ám csak a protestáns Észak- Európában definiálták egyértelműen mint Still Leben, vagy nature immobile, illetve a katolikus Földközi-tengeri térségben natura morte-nek nevezték. Már az elnevezésben is rejlik a műfaj sorsa, mely állandó harcot folytatott „alacsony besorolása” miatt. A XVII. században azonban javul a műfaj helyzete, hiszen sok nagy művész foglalkozik csendélettel, pl. Caravaggio. Remekművek keletkeznek, melyek a művészettörténet mérföldköveivé válnak.

Luciano Longo művészete poétikáját a csendéletre koncentrálja, ami által nyilvánvalóvá válik a részletek iránti szeretete. A csendélet, mint műfaj, a festészet speciális kifejezési módja, bölcs és öreg, mely mindenfajta változás és fejlődés ellenére hosszú ideje megőrizte tökéletesességét, és komplexitását. Longo művei a festészet tipikus lassúságát demonstrálják, nemcsak az olajfestmények mindig azonos technikája, hanem elsősorban a részletek iránti szeretet által, mely a festőt régi korok nagy mestereivel állítja egy sorba.... BŐVEBBEN  A kiállítás meghívója