Victor Vasarely (1906-1997) | Az op-art mágusa

Az op-art atyjaként is emlegetett, egyik legismertebb magyar képzőművész, Victor Vasarely 1906-ban Pécsett született Vásárhelyi Győző néven. Az 1920-as évek végén kezdte meg művészeti tanulmányait, a Bauhaus eszmeiségéhez közel álló Bortnyik Sándor műhelyében. Vasarely 1930-ban Párizsba költözött és meg sem állt a világhírnév eléréséig. Kamara tárlatunk a 1970-es évek vége és a 1980-as évek elejére datálható litográfiáiból készült válogatás, melynek limitált darabjai megvásárolhatók a kiállítás alatt. A grafikák műfajának, az op-artnak egyik fő vonása, hogy a különféle geometriai síkokból szerkesztett színes alkotásokat nézve egyfajta optikai csalódás áldozatává lesz a szemlélő.

A kiállított művek hipnotikus hatásuk és könnyed befogadhatóságuk miatt, rendkívül népszerűek, nem csak a hazai műkedvelő közönség köreiben, hanem világszerte is. A kiállított alkotásokat nézve szinte varázslatba csöppenünk, ahol a vonalak, körök, geometriai figurák színpompás játéka, újabb és újabb dimenziókba repíti a szemlélőt. 1964 és 1976 között Vasarelyt kiemelten foglalkoztatta a biológiai sejtek szerkezete és ennek jegyében készült a „Homage a’la hexagon” című is, melyen a befogadó folyamatosan változó módon érzékeli a felületet, hol reliefszerűnek, hol pedig üregesnek. A grafikák kétértelműségét fokozza a brilliáns színskála használata, amely egyfajta örökké mozgó trompe l’oeil-t hoz létre az alkotásokon. A vonalak deformációjával játszva Vasarely meghatározta úgynevezett „univerzális struktúráit”. 

Az értékesítéssel egybekötött tátlatunkon látható, híres Vega-periódusában készült grafikái is ilyen struktúra ikonikus darabjai. Vasarely műveinek alkotóelemei deformálódva a síkból plasztikus domborulatokat keltenek életre, így alkotják meg a mester kozmikus világát, amibe betekinthetünk a tárlat során. Műveit számos nemzetközi gyűjteményben és múzeumban tartják számon: New Yorkon, Párizson, Pécsen keresztül a budapesti Vasarely Múzeumban is láthatóak.